Tudtad? Liposzómák a természetben főleg az anyatejben fordulnak elő, ezek a gömböcskék teszik lehetővé, hogy a csecsemő szervezete a lehető leghatékonyabban tudja hasznosítani az anyatejben lévő tápanyagokat.
A liposzómák felfedezése Alec D. Bangham (1921-2010) brit hematológus nevéhez fűződik. A gyógyszeripar előszeretettel használja őket, egyes bioaktív anyagok hordozóiként, lehetővé téve ezáltal a hatóanyagok célszervhez való eljuttatását, csökkentve a különböző mellékhatásokat. A belsejében található üregnek köszönhetően lehetőség adódik arra, hogy a gyógyszerhatóanyagokat a szervezeten belül különböző helyekre szállítsák, célba juttassák. A liposzómák különböző kémiai és makromolekulákat képesek szállítani, ígéretesnek mutatkoztak a biológiailag aktív vegyületek potenciális szállítóeszközeként kozmetikumokban és gyógyszerekben.
A liposzómák, olyan zárt rendszerek, amelyek gömb alakúak, kettős foszfolipid réteggel rendelkeznek, ugyanúgy, mint ahogyan az emberi sejtmembránoknál is ez jellemző, kémiai összetételük az élő sejtfalhoz hasonló. Átmérőjük néhány nm-től egészen néhány száz nm-ig terjedhet.
A felfedezésüktől kezdve alaposan tanulmányozták őket az összetételüket, az előállításukat és a felhasználásukat illetően, mely számos alkalmazás előtt nyitotta meg az utat az alapkutatásban és az alkalmazott tudományokban.
A liposzóma keresztmetszeti képe és a membránkettősréteg szerkezeti felépítése
A liposzómák olyan amfifil (hidrofil-vízkedvelő, és hidrofób-víztaszító részt is tartalmaz) karakterű lipidek hidratálásakor keletkeznek, amelyek vizes közegben nem micellákba, hanem szabályos kettősrétegbe rendeződnek, majd önbezáródással sajátos, szférikus szerkezetet képeznek.
Általánosságban elmondható, hogy a liposzómák előállításakor a lipideket szerves oldószerben feloldják, majd keverés közben a fázisátalakulási hőmérsékletük felett vízzel hidratálják. A hidratált lipid molekulák térben rendeződnek és a membránok kialakulásával létrejönnek a liposzómák.
Majd általánosságban elmondható, hogy a szerves oldószert megfelelő módszerekkel (vákuum bepárlással, dialízissel, gélfiltrációval) eltávolítjuk a rendszerből. A hatóanyagot előzetesen, az oldhatóságának megfelelően a vizes vagy a szerves oldószer fázisban feloldjuk.
A szerkezet mind a tárolás, mind a leadás során változhat. A hatóanyag a liposzómák rétegeiből a szerkezet szétesésével szabadul fel.
A liposzómás forma ellenállóbb az emésztésnek, és mivel termékünk az aszkorbinsav nátrium sóját tartalmazza (nátrium-L-aszkorbát), teljes tömegének 11%-át nátrium és 89%-át az aszkorbinsav teszi ki, így kíméletesebb a savasabb kémhatású aszkorbinsavval szemben.
Nem minden tápanyagot lehet ugyanolyan mértékben hasznosítani. Más szóval különbözik a biológiai hasznosulásuk. A biológiai hasznosulás fogalmának megértése segít optimalizálni az étrendeket és meghatározni a megfelelő tápanyag ajánlásokat.
A felszívódás és biohasznosulás szó, két külön fogalom és nem összekeverendő. A biológiai hasznosulásnak számos meghatározása létezik, de általában a tápanyag azon részét jelenti, mely az élelmiszerekből felszívódik és felhasználásra kerül a test működéséhez, A felszívódás alatt azt a tápanyagmennyiséget értjük, amely felhasználható formájára lebomlott és amely ténylegesen felszívódik a szervezetben.
Az alábbi tényezőkön múlik a tápanyag biológiai hasznosulása az anyagcsere útvonal különböző állomásain:
Az egyes tápanyagok biohasznosulását külső és belső tényezők egyaránt meghatározzák, mint például az életkor, a nem, bizonyos életszakasz (terhesség), vagy például a szóban forgó tápanyag kémiai formája stb.
A C-vitamin a vékonybélből szívódik fel, egy nátrium-függő aktív transzport mechanizmuson keresztül. A C-vitamint egy esszenciális vitamin; számos állatfaj képes az előállítására, de az emberi szervezet nem képes szintetizálni, nem tárolja, ezért fokozottan oda kell figyelni a pótlására. Egy vízben jól oldódóvitamin, amely minden testszövetben előfordul. A liposzómás, folyékony C-vitamin egyik előnye, hogy biohasznosulása nagyobb mértékű, mint egy hagyományos likvid formának.
Nettó térfogat: 200 ml
Összetevők: víz, nátrium-L-aszkorbát, emulgeálószerek {glicerin, lecitin (napraforgó)}, ízanyag (magnézium-hidrogén-citrát hidrát), cink-szulfát, savanyúságot szabályozó anyag (citromsav), színezék (béta-karotin), tartósítószer (kálium-szorbát), ízesítőanyag (narancs sűrítmény), stabilizátor (xantángumi), édesítőszer (szteviol-glikozidok), stabilizátor (nátrium-szelenit).
Adagolási javaslat: Naponta 1 teáskanál (5 ml), étkezés előtt folyadékban feloldva.
|
Hatóanyag |
1 adagban (5 ml-ben) |
NRV%* |
|
C-vitamin |
1000 mg |
1250% |
|
Cink |
5,69 mg |
56,9% |
*NRV%: napi beviteli referencia érték %-a felnőttek esetében
Figyelmeztetés: Ne lépje túl az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget! Hatóanyagokkal szembeni túlérzékenység esetén szedése nem ajánlott. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. A termék kisgyermek elől elzárva tartandó.
Tárolás: Száraz, hűvös helyen tartandó. Felbontás után hűtőben tárolva egy hónapig fogyasztható.
OGYÉI ny.sz: 23678/2020
